Performancia

A gyorsítótárazás a webhely teljesítményének optimalizálásában kritikus szerepet játszik. A fájlok másolatainak ideiglenes tárolóhelyen (gyorsítótárban) történő tárolását jelenti, hogy azok gyorsabban elérhetők legyenek.

Többféle cashről beszélhetünk, mint:

1. oldal gyorsítótár (page cache)
2. böngésző gyorsítótár (browser cache)
3. objektum gyorsítótár (object cache)

Oldal gyorsítótár (page cash): Ez magában foglalja a webhely statikus HTML-oldalainak létrehozását és tárolását a kiszolgáló lemezén vagy a memóriában. Amikor egy felhasználó lekérdez egy oldalt, a szerver a nehezebb PHP-szkriptek feldolgozása helyett a gyorsítótárazott HTML-t tudja kiszolgálni, ami jelentősen csökkenti a szerver terhelését és válaszidejét. Ez előnyös a nagy forgalmú és a tartalmukat nem gyakran változtató webhelyek számára.

Böngésző gyorsítótár (browser cash): A weboldal erőforrásainak a felhasználó helyi számítógépén történő tárolására utal, amikor egy webhely betöltődik a böngészőben. Amikor a felhasználó újra meglátogatja a webhelyet, a böngésző anélkül töltheti be az oldalt, hogy újra HTTP-kérést kellene küldenie a kiszolgálónak. Ez a módszer csökkenti a felhasználó böngészőjének letöltendő adatmennyiségét, és gyorsabb oldalbetöltési időt eredményez. Különösen hatékony a visszatérő látogatók és a statikus tartalmú webhelyek esetében.

Objektum gyorsítótár (object cash): A WordPress kapcsán például az objektum-cache az adatbázis-lekérdezések tárolását jelenti, hogy amikor ugyanarra az adatra ismét szükség van, akkor az a gyorsítótárból szolgáltatható ki, ahelyett, hogy újra lekérdezné az adatbázist. Ez a módszer jelentősen felgyorsíthatja a dinamikus adatbázis-alapú webhelyeket.

A gyorsítótárazási stratégiákat átgondoltan kell megvalósítani.

Bár a gyorsítótárazással drámaian javítható a betöltési idő, gondosan kell kezelni, hogy a felhasználók ne kapjanak elavult tartalmat. Emellett nem minden tartalom alkalmas a gyorsítótárazásra; a dinamikus, személyre szabott tartalmakat gyakran menet közben kell megjeleníteni. Ezért a fejlesztőknek egyensúlyt kell teremteniük a gyorsítótárazással elérhető teljesítménynövekedés és a naprakész, dinamikus tartalom fenntartása között.

A Cloudflare egy globális tartalomszolgáltató hálózat (CDN) és biztonsági vállalat, amely különböző szolgáltatásokat kínál a webhelyek, API-k és egyéb online szolgáltatások javítására és biztonságossá tételére. Bár nem hagyományos értelemben vett tárhelyszolgáltatás, a Cloudflare a következő módokon egészíti ki a tárhelyszolgáltatásokat:

1. Tartalomszolgáltató hálózat – Content Delivery Network (CDN): A Cloudflare CDN-szolgáltatásai segítenek felgyorsítani a webhelyen található tartalom eljuttatását a felhasználókhoz világszerte. Ezt úgy éri el, hogy weboldalának gyorsítótárazott verzióit több, különböző földrajzi helyen található szerveren tárolja. Amikor egy felhasználó meglátogatja a webhelyét, a tartalom a legközelebbi szerverről érkezik, csökkentve ezzel a késleltetést és javítva a webhely sebességét.
2. Biztonság (Security): A Cloudflare számos biztonsági szolgáltatást kínál, amelyek segítenek megvédeni webhelyét a különböző online fenyegetésekkel szemben. Ide tartozik a DDoS-védelem, amely a rosszindulatú forgalom kiszűrésével megvédi webhelyét az elosztott szolgáltatásmegtagadásos támadásoktól. Webalkalmazás-tűzfalat (WAF) is biztosít, amely alkalmazásszinten képes felismerni és blokkolni a gyakori sebezhetőségeket.
3. Domain Name Server (DNS): A Cloudflare DNS-szolgáltatásokat nyújt, amelyek a webhelyneveket a gépek által olvasható IP-címekre fordítják le. A Cloudflare DNS-je a sebességéről és biztonságáról ismert.
4. SSL/TLS: A biztonság növelése érdekében a Cloudflare ingyenes SSL/TLS titkosítást biztosít, amely biztosítja a webhelye és látogatói közötti kapcsolatot, ami kulcsfontosságú a felhasználói bizalom fenntartása és a SEO szempontjából.
5. Teljesítményoptimalizálás: A CDN-en túl a Cloudflare további teljesítményfunkciókat kínál, például kép- és mobiloptimalizálást, HTTP/2 és QUIC protokollokat, valamint intelligens útválasztást (Argo) a webhely teljesítményének további javítása érdekében.

Lényegében a Cloudflare proxy-ként működik a látogatók és a tárhelyszolgáltató szerver között, ami jobb betöltési sebességet, alacsonyabb sávszélesség-felhasználást és nagyobb biztonságot eredményezhet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a webhely adatainak tárolásához továbbra is hagyományos tárhelyszolgáltatóra van szüksége.

A Google által bevezetett Web Vitals egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy egységes iránymutatást nyújtson a minőségi jelzésekre vonatkozóan, amelyek elengedhetetlenek a nagyszerű felhasználói élmény biztosításához a weben.

Ezek olyan teljesítménymutatókat jelentenek, amelyekre a webfejlesztőknek a felhasználói élmény javítása érdekében összpontosítaniuk kell. Tudomásom szerint 2021 szeptemberében történt levágáskor a Core Web Vitals három konkrét tényezőből áll:

1. Legnagyobb vizuális tartalomválasz – Largest Contentful Paint (LCP)
2. Első interakciótól számított válaszkésés – First Input Delay (FID)
3. Halmozott elrendezési eltolódás – Cumulative Layout Shift (CLS)

Legnagyobb vizuális tartalomválasz (LCP): Ez a mérőszám a betöltési teljesítményt méri. A jó felhasználói élmény biztosítása érdekében az LCP-nek az oldal első betöltésétől számított 2,5 másodpercen belül kell bekövetkeznie. Azt az időt számszerűsíti, amely a nézetablakban látható legnagyobb tartalmi elem, például egy kép vagy egy szövegblokk megjelenítéséhez szükséges.

Első interakciótól számított válaszkésés (FID): Ez a mérőszám az interaktivitást méri. A jó felhasználói élmény érdekében az oldalaknak 100 milliszekundumnál kisebb FID-vel kell rendelkezniük. Az eseményfeldolgozás késleltetését méri az oldalon történő első felhasználói interakció esetén, ami azt jelzi, hogy az oldal mennyire reagál a felhasználói bevitelre.

Halmozott elrendezési eltolódás(CLS): Ez a mérőszám a vizuális stabilitást méri. A jó felhasználói élmény biztosítása érdekében az oldalaknak 0,1-nél kisebb CLS értéket kell fenntartaniuk. Az oldal látható tartalmának váratlan elrendezési elmozdulásának mértékét számszerűsíti, biztosítva, hogy az oldal elemei ne mozogjanak váratlanul, ami zavaró lehet a felhasználók számára.

E tényezők megértése és optimalizálása kulcsfontosságú a felhasználói élmény javítása szempontjából, és hozzájárulhat a jobb keresőoptimalizálási eredményekhez, mivel a Google kijelentette, hogy a Core Web Vitals rangsorolási tényező.

Az olyan eszközök, mint a Google Search Console, a PageSpeed Insights és a Lighthouse segíthetnek a Core Web Vitals mérésében és javításában.

A lazy load (fordítják még szó szerint lusta betöltésnek is, ami nem fedi a valóságot) egy olyan tervezési minta a webfejlesztésben, amely elhalasztja a nem kritikus erőforrások betöltését az oldal betöltésekor. Ehelyett ezek az erőforrások csak akkor töltődnek be, amikor szükség van rájuk, például amikor görgetés közben a nézetablakba kerülnek.

A lazy load használatának előnyei:

• jelentősen javíthatja a teljesítményt,
• csökkentheti az erőforrás-felhasználást,
• lerövidítheti a kezdeti betöltési idő.

Ezáltal javul a felhasználói élmény, különösen a lassabb internetkapcsolattal rendelkező vagy mobileszközökön lévő felhasználók számára.

A lazy load elsődlegesen képek és iframe-ek esetében használatos, de alkalmazható szkriptekre vagy bármilyen nehéz tartalomra is, amely akadályozhatja a weboldal kezdeti megjelenítését. Helyes alkalmazás esetén a felhasználók gyorsabb kezdeti oldalbetöltést tapasztalnak, és a webhelyet gyorsabbnak érzékelhetik.

Bár a lazy load jelentős előnyökkel jár, fontos, hogy tisztában legyünk a lehetséges hátrányokkal. Például, ha nem megfelelően hajtják végre, a tartalom hirtelen megjelenését okozhatja, ami megzavarhatja a felhasználói élményt. Problémákhoz vezethet a keresőmotorok indexelésével kapcsolatban is, mivel egyes keresőmotorok nem indexelik megfelelően a lazy load tartalmakat. A legtöbb modern böngésző és keresőmotor, köztük a Google is támogatja a lazy load „használatát”.

Sőt, 2020-ban a Chrome, az Edge és a Firefox esetében a natív lazy load az img és iframe címkék loading=”lazy” attribútumán keresztül szabványos funkcióvá vált. Ez csökkenti az egyéni lazy loading szkriptek szükségességét, megkönnyítve a fejlesztők számára a weboldalak teljesítményének növelését.

Záró megjegyzésként ne feledje, hogy mindenképp figyelembe kell venni a teljesítmény és a felhasználói élmény közötti egyensúlyt. Mindig biztosítsa, hogy a kritikus tartalom töltődik be először, és hogy a felhasználói élményt ne befolyásolja negatívan a halasztott tartalom betöltése.